Útvonal

Az Egervár vasúti megállóhelytől induló piros sáv jelzésen haladunk a Vécseyvölgy utcán keresztül, majd a szőlősházak mellett. A Csomós tanyánál becsatlakozunk a Nagy-Eged hegyi tanösvény útvonalába, melyet a piros T jelzésen követünk a hegyen felfelé kaptatva. A kereszteződésben folytatjuk az utat a piros T jelzésen, mely a piros ∆ jelzéssel együtt halad a Nagy-Eged hegy csúcsára. Sajnos a kilátó felújítás alatt áll, így nem mehetünk fel rá, de néhány métert tovább haladva a keresztnél gyönyörű kilátás nyílik Egerre, Felsőtárkányra és a környező hegyekre.

A Nagy-Eged hegy hazánk legmagasabban fekvő szőlőterülete. Szent István alapította egri püspökség területére költöző ciszterci szerzetesek hozták az első szőlőtőkéket magukkal, majd a tatárjárás után ide telepített vallonok is meghonosították a szőlőtermesztési és borkészítési ismereteiket. A hegy Szent Egyedről kapta a nevét, de Eged néven terjedt el. Az egriek körében még ma is él az a hiedelem, hogy egyszer kitör az "Eged vulkán", ami azonban csak egy legenda, hiszen nem vulkanikus eredetű, hanem mészkő hegyről van szó. A hegy csodálatos növény és állatvilága minden évszakban tartogat szépséget a túrázóknak. Az egyik különlegesség például, hogy tavasszal csak itt nyílik az Északi-középhegységben a pókbangó nevű orchidea.

Ha kigyönyörködtük magunkat, visszafordulunk a piros T és a piros háromszög jelzésen a piros sáv kereszteződésig, majd folytatjuk az utat Várkút irányába. A hullámzó, köves út minden évszakban más gyönyörűséget tartogat.

Nem sokkal Várkút előtt rátérünk a piros ∆ jelzésre és a Vár-hegyi tanösvényen találjuk magunkat. A piros ∆ jelzésen felfelé baktatva megcsodáljuk az erdő szépségét, izgalommal figyelünk a lábunk elé, nehogy visszacsússzunk a meredek emelkedőn. Gyökérről gyökérre lépve és a nagyobb ágakba kapaszkodva, lábujjainkkal is fogódzkodva felérünk a Vár-hegyre. Elmélázunk egy pillanatra, hogy milyen jó is volt 130 méter szintemelkedést leküzdeni párszáz méter alatt. 

Mitől érdekes a Vár-hegy? A tetejét kettős csúcsú sánc veszi körül. A nagy kiterjedésű őskori földvár területén a múlt század közepén végeztek ásatásokat, ekkor késő bronzkori - kora vaskori leletek is előkerültek, melyekből egy őskori erődített telep rajzolódott ki. A Bükkben több háromezer éves erődített települést tártak fel ezen kívül, ilyen például a Kelemen széke vagy Verepce-tető is. A Vár-hegyen a sánc tetejéhez közel várfalat építettek, mely valószínűleg az Árpád-kor idején épült a késő bronzkori sáncba. Mára csak a maradványa figyelhető meg.

A látogatás után elindulunk lefelé a zöld ∆ jelzésen, majd letérünk jobbra a Török útra, a zöld sáv jelzésre. Néhány száz métert haladva folytatjuk tovább az utunkat a Kövesdi-kilátóhelyig, ahol elénk tárul a csodálatos kilátás a Bükkalja középső, noszvaji és bükkzsérci szakaszára. Szép időben a Szoros-patak, Hór-patak, és Kánya-patak völgyek mentén jól látható a Bogácsi-, Ostorosi-és Kövesdi-tó. Innen tovább indulunk a zöld jelzésen a piros + kereszteződésig.

A Várhegyi tanösvényen haladva, balra letérünk a piros + jelzésre. A Kőbánya-lápa meredek lejtőjén lefelé haladva megérezhetjük, hogy milyen kicsi az ember és mennyire hatalmasok a fák. A hangulatos tündérvilágból a piros + jelzést balra elhagyva a Várhegyi tanösvény kék / jelzésén hamarosan megérkezünk a Dolomitbányához. Itt a középső-triász kori (kb. 240 millió éves) kőzetek figyelhetők meg, a bányafalon szépen kirajzolódik a rétegződés. A felette található kilátóhelyről csodálatos kilátás nyílik a Délnyugati-Bükkre, a Tárkányi-medencére és a Kövek vonulatára. Jelen túránk nem érinti a Dolomitbánya feletti kilátópontot, de más túráinkon megcsodálhatjuk a tájat onnan is. A bányától is felsejlik a csodálatos kilátás. A bánya mellett tovább haladva elérjük a zöld jelzést, majd jobbra lefelé követjük a kék sáv kereszteződéséig, ahol Eger irányába rátérünk a Bükki kék jelzésre. (Ha mégis szeretnénk megcsodálni fentebbről is az említett kilátást, kb. 800 méteres kitérővel elérhető. A zöld jelzésen balra felfelé 400 métert haladva megtaláljuk a Dolomitbánya feletti kilátópontot.)

A Bükki kék jelzést követve kellemesen hullámzó úton erdei és mezei szakaszokon áthaladva néhány kilométer múlva elérkezünk egy kereszteződésig, ahol a kék O jelzésen 200 méter múlva megérkezünk a Tiba-kúthoz, mely a Kis-Tiba-hegy aljában fekszik. A forrást a Magyarországi Kárpát Egyesület Egri Bükk Szakosztálya foglalta 1902-ben, nevét Tiba Istvánról, Egert a törököktől visszafoglaló kapitányról kapta. Az igazolás megszerzése után jobbra felfelé a piros O jelzésen folytatjuk az utat a piros háromszög kereszteződéséig. Innen a piros háromszög jelzésen keresztül ismét megérkezünk a Nagy-Eged csúcsára, ahonnan lefelé folytatjuk az utunkat a piros T jelzésen a kacskaringós, köves úton. Amint a hegy alján elértük a piros jelzést, jobbra le is térünk róla. Innen jelzetlen, széles földúton haladunk fölfelé a szőlő között, míg el nem érjük az aszfaltutat, ahol balra fordulva ismét visszatérünk a Bükki kék jelzésre.

A Bükki kéken haladva hamarosan megérkezünk a Szent Donát szoborhoz.

Arezzói Szent Donát a borvidékek védőszentje, a legenda szerint mise közben pogányok kiütötték a kezéből a borral telt üvegkelyhet, amely darabokra tört, majd imájára újra összeforrt. Egerben 1716-ban Erdődy Gábor püspök állíttatott elsőként Szent Donát szobrot a ciglédi dűlőn. A hívek körmenetben keresték fel minden évben Szent Donát emléknapján, és kérték közbenjárását, hogy óvja meg a termést a szélsőséges időjárástól, jégesőtől. A 20. század első felére már nagy búcsú is kapcsolódott a körmenethez, melyet az öregek Donát-búcsú néven emlegetnek. A körmenet és a búcsú az 1950-es években szűnt meg. A rendszerváltás után ismét elkezdték ápolni a korábbi hagyományt. A jelenlegi szobrot 2000-ben az egri hegyközség állíttatta, melyet 10 évvel ezelőtt egy rongálás után felújítottak. Napjainkban az Egri Bikavér Ünnepet Szent Donát napjához kapcsolják, így a korábbi búcsú fesztivállá alakult át. Azonban a körmenet hagyománya megmaradt, a szőlőtermelő gazdák, a fertálymesterek, a hegyközség képviselői és a borlovagrend tagjai kivonulnak az ünnepen a szoborhoz és imádkoznak a szőlő és növények oltalmáért.

Folytatjuk az utat a Bükki kék jelzésen. Hamarosan visszaérkezünk az Egervár vasúti megállóhelyhez, melyet a helyiek Várállomásnak is neveznek. Nevét az egri várról kapta, hiszen annak szomszédságába építették 112 évvel ezelőtt. A több mint 100 éves megállóhely az egykori Eger-Putnok vasútvonal része volt, melynek megépítéséhez a vár egy részét le kellett bontani, ugyanis a vasút az egri vár keleti fala mellett halad el. A Szilvásvárad-Putnok szakaszon tíz éve megszűnt a közlekedés, napjainkban már csak az Eger-Szilvásvárad útvonalon járnak vonatok. A túra után szeretettel ajánljuk Eger nevezetességeinek megtekintését is. A rajt/céltól könnyen megközelíthető az Egri vár, a Gárdonyi Géza Emlékház, a Minaret és a Dobó tér.

Szeretettel gratulálunk a teljesítéshez!