Almár iTúra 21

Táv: 21,3 km

Szint: 600 m+

Túrázó szintidő: 7 óra

Futó szintidő:  4 óra

Díjazás: kézzel festett kerámia érem

Közepesen nehéz, a teljesítés saját felelősségre, megfelelő egészségi és fizikai állapotban történhet!

Rajt: Eger-Almár, vasúti megállóhely

Cél: Eger-Almár, parkoló

Útvonal: Eger-Almár - Pálos kolostorrom - Almár-völgy - Szarvaskői-kilátó - Szarvaskői Geológiai Tanösvény - Les-ház elágazó - Dianna-lápa - Berva - Eger-Almár

A túrán való részvételhez elengedhetetlen a térképolvasási készség és a turistajelzések alapján történő alapszintű tájékozódási képesség. A megadott útvonal kötelező, az útvonal követése saját térképpel/gps készülékkel történik. Egyes útszakaszokon a jelzés hiányos! 

Ellenőrzőpontok: az intstant túrán az ellenőrzés QR kód beolvasásával, egyéni azonosító beküldésével történik

Rajt: Eger-Almár, vasúti megállóhely (belső faliújságon)

1. ep. Szarvaskői-kilátó (Major-tetői kilátó) 6 km (kilátó lépcsője alatt)

2. ep. Les-ház elágazó (P négyzet és P kereszteződés) 9,2 km (jelzett faoszlopon)

3. ep. Berva 17,1 km (Y alakú jelzett fán a műút előtt)

Cél: Eger-Almár, parkoló (bal oldali oszlopon)

Frissítés: önellátó

Egyéni frissítési lehetőség: Szarvaskőn kék kút, Almárban étterem

Kötelező felszerelés: mobilinternettel ellátott mobiltelefon, térkép vagy gps, min. 1 l folyadék 

Időmérés: a túrán elektronikus időmérés történik

Útvonal

 Eger-Almár vasúti megállóhelytől indul a túránk. A megállóhely belső faliújságján található a Rajt QR kód (alternatív kód a megállóhely kijárata mellett jobbra lent). A megállóhelynél balra fordulva, az Almár telep utcán keresztül, a fahídon áthaladva rátérünk a Felnémeti utcára, illetve A törökök nyomában tematikus jelzésre (kék vártorony, felette török félhold). Bevállalósok a vasúti megállóhelytől jobbra fordulva, a piros jelzést követve, az Eger-patakon átkelve is elérhetik a tematikus jelzést. Figyelem, a patakátkelést kizárólag gyakorlott túrázóknak, futóknak javasoljuk!

Az Eger-patak és az Almár-patak találkozásánál található pálos kolostorrom mellett haladunk, folytatjuk tovább az utat Szarvaskő felé.

A Szent Mária Magdolna kolostor romja az Eger-patak és Almár-patak találkozásánál található. A régi vasút 1922-es építésénél bukkantak rá a II. Miklós egri püspök által alapított 14. századi gótikus kolostor romjaira. A száz évvel ezelőtti feltárás során egy két udvaros, vizescsatornával, melegítő-fűtőrendszerrel, víztározóval, borházzal ellátott épület körvonalazódott. Az 1346-ban felszentelt templom az 1552-es egri ostrom alkalmával elpusztult, ezt követően a területnek nem vallásos birtokosai voltak, így sajnos nem épült újjá. A régészeti feltárások után a romokat konzerválás céljából visszatemették.

A tematikus jelzést követjük, míg el nem érjük az OKT útvonalát. Figyelem, ezen az útszakaszon hiányos a tematikus jelzés, egy ideig a piros sáv jelzéssel együtt halad, mely letér, később a sárga kerékpárút jelzést figyelve is tájékozódhatunk! Útközben szép kilátás nyílik a környező csúcsokra és a Berva-völgyi mészkőbányára (ma Omya kőbánya).

A felnémeti mészkőbányát is magában foglaló terület az 1900-as évek közepéig az egri érsekség tulajdona volt. A tervszerű bányászat az államosítást követően, az 1950-es évek közepétől kezdődött, az 1980-as évek végéig az ország egyik legnagyobb termelője volt mészkőliszt vonatkozásában. 1992-ben egy cég tulajdonába került, ma mészkőfeldolgozó és értékesítő üzemként működik.

Szarvaskő határában a kék sáv jelzésre rátérve hamarosan elérjük kék∆ jelzést, melyen felkapaszkodunk a Major-tetői kilátóhoz (Szarvaskői-kilátó), ahol csodálatos körpanoráma tárul elénk. Itt találjuk az első ellenőrzőpontot, a QR kód a kilátó lépcsője alatt található (alternatív kód a kilátó melletti oszlopon).

A Szarvaskői- vagy Major-tetői-kilátó létrejötte a modern kornak köszönhető, ugyanis a 2000-es évek elején egy mobilszolgáltató úgy kapott engedélyt a településtől átjátszórorony építésére, ha kilátót épít. A 30 méteres fakilátóról csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre, a Bükk-fennsíkra, Egerre és a Mátrára.

A kilátótól leereszkedünk a K/ jelzésen, a Szarvaskői geológiai tanösvény útvonalán. A tanösvény kalandos útvonala a 25-ös főúton átkelve halad tovább az Eger-patak partján, majd egy patakhídon átkelve a vasúti sínek melletti földúton folytatódik. Figyelem, a gps eltérhet, a tanösvény jelzést figyelve kövessük az ösvényt, a 25-ös főút környéki szakasza nehezebben járható! A P□ jelzésig követjük a tanösvényt, majd ezen felkaptatva a hangulatos erdei kulcsosház, a Les-ház előtti elágazóig folytatjuk az utat. A kereszteződésben találjuk a második ellenőrzőpontot, QR kód a jelzett faoszlopon (alternatív kód a kereszteződés előtt egy P□ jelzésű fa belső oldalán).

A P□ jelzésről balra fordulva a piros sáv jelzésen indulunk a Les-rét irányába, melyet figyelmesen kövessünk a réten át. A piros sáv jelzésen haladjunk a négyes kereszteződésig, ahol a P+ jelzésen jobbra fordulva földúton folytatjuk az utat a Berva-völgy irányába. Figyelem, a kereszteződésben legyünk körültekintőek, nehogy ráforduljunk az áthúzott, régi + jelzésre! A jelzőtáblától még néhány métert haladni kell a piroson, utána érjük el a helyes piros + jelzést. Útközben csodálatos kilátás nyílik a Nagy-Egedre. A szakasz végén, a Bervába leérve, a műút előtt egy Y alakú jelzett fán találjuk a harmadik QR kódos ellenőrzőpontot (alternatív kód a következő jelzett fától jobbra, a kerítés melletti villanyoszlop ellenkező oldalán). Az ellenőrzés után elérjük az aszfaltutat, melyen 1,3 km-t halad a P+. Figyelem, az aszfaltúton kerekpáros és autós forgalom is halad, körültekintően kövessük a jelzést!

A Berva-lakótelep az 1950-es évek elején épült az egykori finomszerelvénygyár dolgozói számára. A lakótelepen egyfajta "város a városban" élet volt tapasztalható, minden szolgáltatás elérhetővé vált, óvodát, művelődési házat építettek, pezsgő kulturális élet, szabadidős és sportrendezvények sora színesítette az itt lakók mindennapjait. A Berva-barlang ebben a térségben, a Cserkésztábor területén fekszik, az aszfaltútról rövid kitérővel elérhető. Elsőként Drótlyuk néven került említésre az 1920-as években Bartalos Gyula ősrégészeti dolgozatában, majd az 1930-as években tárták fel. Az ásatáskor a barlangi medve és az óriásgím csontjai is előkerültek, valamint őskőkorszaki kovasziklákat tártak fel.

A P+ jelzést ösvényen, majd földúton követjük tovább, felkaptatunk az utolsó nagy emelkedőn Almárba. Hamarosan újra elérjük a települést, a kereszteződésben a piros sáv jelzésen balra fordulva a Szőlővirág utcán, majd az Almár-patak völgyében leereszkedünk a célba. A Cél QR kód a parkoló elején a bal oldali oszlopon található (alternatív kód az oszlop belsejében).