Útvonal

Eger-Almár vasúti megállóhelytől indul a túránk. A megállóhely belső faliújságján található a Rajt QR kód (alternatív kód a megállóhely kijárata mellett jobbra lent). A megállóhelynél balra fordulva, az Almár telep utcán keresztül, a fahídon áthaladva rátérünk a Felnémeti utcára, illetve A törökök nyomában tematikus jelzésre (kék vártorony, felette török félhold). Bevállalósok a vasúti megállóhelytől jobbra fordulva, a piros jelzést követve, az Eger-patakon átkelve is elérhetik a tematikus jelzést. Figyelem, a patakátkelést kizárólag gyakorlott túrázóknak, futóknak javasoljuk!

Az Eger-patak és az Almár-patak találkozásánál található pálos kolostorrom mellett haladunk, folytatjuk tovább az utat Szarvaskő felé.

A Szent Mária Magdolna kolostor romja az Eger-patak és Almár-patak találkozásánál található. A régi vasút 1922-es építésénél bukkantak rá a II. Miklós egri püspök által alapított 14. századi gótikus kolostor romjaira. A száz évvel ezelőtti feltárás során egy két udvaros, vizescsatornával, melegítő-fűtőrendszerrel, víztározóval, borházzal ellátott épület körvonalazódott. Az 1346-ban felszentelt templom az 1552-es egri ostrom alkalmával elpusztult, ezt követően a területnek nem vallásos birtokosai voltak, így sajnos nem épült újjá. A régészeti feltárások után a romokat konzerválás céljából visszatemették.

A tematikus jelzést követjük, míg el nem érjük az OKT útvonalát. Figyelem, ezen az útszakaszon hiányos a tematikus jelzés, egy ideig a piros sáv jelzéssel együtt halad, mely letér, később a sárga kerékpárút jelzést figyelve is tájékozódhatunk! Útközben szép kilátás nyílik a környező csúcsokra és a Berva-völgyi mészkőbányára (ma Omya kőbánya).

A felnémeti mészkőbányát is magában foglaló terület az 1900-as évek közepéig az egri érsekség tulajdona volt. A tervszerű bányászat az államosítást követően, az 1950-es évek közepétől kezdődött, az 1980-as évek végéig az ország egyik legnagyobb termelője volt mészkőliszt vonatkozásában. 1992-ben egy cég tulajdonába került, ma mészkőfeldolgozó és értékesítő üzemként működik.

Szarvaskő határában a K sáv jelzésre rátérve hamarosan elérjük K∆ jelzést, melyen felkapaszkodunk a Major-tetői kilátóhoz (Szarvaskői-kilátó), ahol csodálatos körpanoráma tárul elénk. Ez az első ellenőrzőpont, a QR kód a kilátó lépcsője alatt található (alternatív kód a kilátó melletti oszlopon).

A Szarvaskői- vagy Major-tetői-kilátó létrejötte a modern kornak köszönhető, ugyanis a 2000-es évek elején egy mobilszolgáltató úgy kapott engedélyt a településtől átjátszórorony építésére, ha kilátót épít. A 30 méteres fakilátóról csodálatos körpanoráma nyílik Szarvaskőre, a Bükk-fennsíkra, Egerre és a Mátrára.

A kilátótól leereszkedünk a K/ jelzésen, a Szarvaskői geológiai tanösvény útvonalán. A tanösvény kalandos útvonala a 25-ös főúton átkelve halad tovább az Eger-patak partján, majd egy patakhídon átkelve a vasúti sínek melletti földúton folytatódik. Figyelem, a gps eltérhet, a tanösvény jelzést figyelve kövessük az ösvényt, a 25-ös főút környéki szakasza nehezebben járható! A P□ jelzésig követjük a tanösvényt, majd ezen felkaptatva a hangulatos erdei kulcsosház, a Les-ház előtti elágazóig folytatjuk az utat. A kereszteződésben találjuk a második ellenőrzőpontot, QR kód a jelzett faoszlopon (alternatív kód a kereszteződés előtt egy P□  jelzésű fa belső oldalán).

A P□ jelzésről balra fordulva a P sáv jelzésen indulunk a Les-rét irányába, melyet figyelmesen kövessünk a réten át. A kereszteződésben balra rátérünk a PO jelzésre, majd a Guba-réten keresztülhaladva érintjük a Guba-forrást, mely egy vízvételi lehetőség az útvonalon. A PO jelzést elhagyva ismét visszatérünk a P sáv jelzésre, melyen balra fordulva folytatjuk az utat a Homonna-tisztásnál lévő négyes kereszteződésig. Itt jobbra a Z sáv jelzésen kaptatunk felfelé a Bél-kőre. A Bél-kő-nyaknál egy kitérő erejéig elhagyjuk a Z jelzést és a S∆ jelzésen felkapaszkodunk a Bél-kő csúcsra. A harmadik ellenőrzőponton a QR kódot az információs tábla mögött a fán találjuk.

A 815 méter magasan fekvő Bél-kő csúcsra felérve máris elfeledjük az idáig vezető kaptatót, hiszen páratlan látvány tárul elénk, mely egyben szomorú tanúsága is az emberi kéz pusztításának, hiszen a Bél-kő hegy száz évig szolgáltatta a környékbeli cementgyártás alapanyagát. Mára védett természetvédelmi terület, a "Kövek" vonulatának indító tagja, különleges sziklai faunája van, mellyel legközelebb a Balkán-félsziget hegyein találkozhatunk.

Az ellenőrzés után visszafordulunk a S∆ jelzésen és leereszkedünk a Bél-kő-nyakig, ahol folytatjuk az utat a Z sáv jelzésen. Az OTK útvonalát elérve jobbra fordulunk a K sáv jelzésre, melyet az Őr-kőre vezető K∆ jelzésig követünk. A K∆ jelzésen egy hangulatos ösvényen haladva hamarosan megérkezünk az Őr-kő csúcsára. A negyedik ellenőrzőponton a QR kódot a Bükk szirtjei kóddal (betű és szám) jelzett fa egyik ágán találjuk (alternatív kód a kóddal jelzett fa mögött egy következő fán).

A 880 méter magasan fekvő Őr-kő a "Bükki Kövek" második tagja, azt feltételezik, hogy őskori füst- és tűzjelző hely volt, ugyanis kiváló fekvése miatt nagy távolságból is észlelhetőek lehettek a jelek. A csúcson és környékén érdekes képződmények, ún. karrmező található, melyet ördögszántásnak is neveznek. Ma már ismerjük a karrmező keletkezésének tudományos magyarázatát, de régen, ennek hiányában az "ördög művének" tartották az emberek.

A csodálatos panoráma után a K∆ jelzésen haladunk tovább az Őr-kő-rétig, ahol a P jelzésen Felsőtárkány irányába folytatjuk a túrát. A meredek hegyoldalban leereszkedve hamarosan elérjük a Pes-kő-forrást, amely frissítőül szolgál az utunk során. A Pes-kő-völgy végtelennek tűnő hullámzó útján haladva érkezünk meg a P és P+ kereszteződésig. Mivel itt nincs hálózat, 150 métert továbbhaladunk a piroson az Egeresvölgy-Varróház kisvasúti megállóhelyig, ahol megtaláljuk az ötödik ellenőrzőpontot, a QR kód a megállóhely faliújságján (alternatív kód a megállóhely oldalán egy tábla hátoldalán). Az ellenőrzés után visszafordulunk és folytatjuk az utat tovább a P+ jelzésen.

A kisvasút megállóhelye mellett találjuk az őzek, muflonok, szarvasok lakta Egeresvölgyi vadasparkot. A kis vadaskertben élő barátságos állatok ingyenes megtekinthetők egy benyúló teraszról. 

Egy emelkedő vár ránk a P+ jelzésen, melyet leküzdve haladunk tovább a Berva-völgy irányába. Útközben csodálatos kilátás nyílik a Nagy-Egedre. A szakasz végén, a Bervába leérve, a műút előtt egy Y alakú jelzett fán találjuk a hatodik QR kódos ellenőrzőpontot (alternatív kód a következő jelzett fától jobbra, a kerítés melletti villanyoszlop ellenkező oldalán). Az ellenőrzés után elérjük az aszfaltutat, melyen 1,3 km-t halad a P+. Figyelem, az aszfaltúton kerekpáros és autós forgalom is halad, körültekintően kövessük a jelzést!

A Berva-lakótelep az 1950-es évek elején épült az egykori finomszerelvénygyár dolgozói számára. A lakótelepen egyfajta "város a városban" élet volt tapasztalható, minden szolgáltatás elérhetővé vált, óvodát, művelődési házat építettek, pezsgő kulturális élet, szabadidős és sportrendezvények sora színesítette az itt lakók mindennapjait. A Berva-barlang ebben a térségben, a Cserkésztábor területén fekszik, az aszfaltútról rövid kitérővel elérhető. Elsőként Drótlyuk néven került említésre az 1920-as években Bartalos Gyula ősrégészeti dolgozatában, majd az 1930-as években tárták fel. Az ásatáskor a barlangi medve és az óriásgím csontjai is előkerültek, valamint őskőkorszaki kovasziklákat tártak fel.

A P+ jelzést ösvényen, majd földúton követjük tovább, felkaptatunk az utolsó nagy emelkedőn Almárba. Hamarosan újra elérjük a települést, a kereszteződésben a piros sáv jelzésen balra fordulva a Szőlővirág utcán, majd az Almár-patak völgyében leereszkedünk a célba. A Cél QR kód a parkoló elején a bal oldali oszlopon található (alternatív kód az oszlop belsejében).